Kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatási források uralják 2025 őszén a pályázati palettát: uniós és állami hátterű konstrukciók révén számos lehetőség kínálkozik a magyar vállalkozások előtt, hogy szintet lépjenek. Az Index körképe gyakorlati példák segítségül hívásával mutatja be, milyen esélyt kapnak a hazai kkv-szektor ambiciózus tagjai, legyen szó az első kutatási lépésekről, a termelési folyamatok hatékonyabbá tételéről vagy éppen a piacra lépésről.

Forrás: index.hu

Egyre-másra születnek a különböző támogatási, pályázati lehetőségek a kis- és középvállalkozások számára, ami illeszkedik a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokpontjára: a hazai kkv-k versenyképességének fejlesztésére a nehéz gazdasági viszonyok közepette. Azonban – ahogy arra az Index korábban a Demján Sándor Program keretében rámutatott – nem mindegy, hogy a kapott vagy elnyert forrás miként hasznosul a vállalat életében. Optimális felhasználás mellett valóban termelés- és hatékonyságnövelés érhető el, ellenkező esetben azonban ingyenpénzen életben tartott zombivállalat lesz a végeredmény.

Fókuszban a KFI

A GINOP Plusz a 2021–2027-es uniós ciklus legnagyobb operatív programja, keretösszege a hazai társfinanszírozással együtt összesen 2300 milliárd forint. Célja a gazdaság ellenálló képességének erősítése, a növekedési potenciál kiaknázása, a versenyképesség javítása, a vállalkozói ökoszisztéma támogatása. A prioritások közül hangsúlyosan jelenik meg a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) is, lendületet adva az ötlet megszületésétől egészen az új termékek piacra viteléig. Ezzel összefüggésben százmilliárdos nagyságrendben állnak rendelkezésre pályázati lehetőségek KFI-célra magyar kis- és középvállalkozások előtt – derült ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) tájékoztatásából.

A kormány ugyanakkor nemcsak uniós, hanem hazai forrásból is előnyben részesíti a területet, hiszen az energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatásával szintén deklarált törekvés, hogy a magyar energiaszektorban olyan eredmények szülessenek, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegesség 2050-es eléréséhez és a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez.

Mit jelent mindez a vállalkozásoknak?

„Az elmúlt években a magyar vállalkozások bebizonyították, hogy képesek a nemzetközi élvonalhoz felzárkózni – akár az autóipari beszállításban, az energetikai kutatás-fejlesztésben vagy éppen a szépségiparban. Az új felhívásokkal az a célunk, hogy a jó ötletek ne csak laborban vagy műhelyben maradjanak, hanem piacra kerüljenek, munkahelyeket teremtsenek és exportképessé váljanak. Ezek a programok hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a régió egyik innovációs központjává váljon” – mondta lapunknak Fehérváry Tamás, a – többek között a Demján Sándor 1+1 Programot is lebonyolító – Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezetője.

A várható gazdasági hatásokról szólva Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője hangsúlyozta: a GINOP Plusz-felhívások egyik legnagyobb erőssége, hogy nemcsak rövid távú fejlesztéseket finanszíroznak, hanem hosszabb távon is érezhető gazdasági hatásokat generálnak.

Az innovációs beruházások növelik a vállalkozások termelékenységét, javítják a nemzetközi versenyképességet, és új exportpiacok megnyitását is lehetővé teszik. Ráadásul minden egyes sikeres projekt multiplikátorhatással bír: beszállítói láncokat erősít, munkahelyeket teremt és fenntarthatóbb működési modelleket ösztönöz. Most három pályázat együtt olyan komplex támogatási csomagot ad, amely jelentősen hozzájárulhat a magyar gazdaság modernizációjához

– tette hozzá az ügyvezető.

A termelő-gyártó iparvállalatok közül is átlag feletti aktivitás jellemzi a pályázati piacon a fémipari cégeket. Ez alól a kutatás-fejlesztési felhívások sem képeznek kivételt, sőt. Erre reflektálva Dobronyi-Gál Petra, a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsere úgy fogalmazott, a GINOP Plusz programok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magyar fémipari cégek nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek.

„A fémiparban az innováció nem csupán új gépek beszerzését jelenti, hanem teljes gyártási folyamatok újragondolását. A kutatás-fejlesztés révén a vállalkozások képesek olyan technológiákat kialakítani, amelyek megfelelnek az ipar egyre szigorúbb követelményeinek. Ezek a fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a munkahelyek megtartásához és bővítéséhez, valamint a magyar cégek exportképességének erősítéséhez.

– vont mérleget a klasztermenedzser.

Nagy áttörés a geodézia területén

Az Index pályázati körképe alapján az egyik legnagyobb keretösszegű kiírás a fókuszterületi innovációs projekteket támogató GINOP Plusz 2.1.1-24, amelynél összesen 106,88 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 17 milliárd Budapesten használható fel. A cél, hogy a nemzetgazdasági prioritásokhoz illeszkedő ipari kutatások és kísérleti fejlesztések lendületet kapjanak. A kiírók különösen az egészségipar, a zöldgazdaság, az agrártechnológia és a digitalizáció területén várnak projekteket. A KTM-nél részletezték: a megcélzott A vagy B komponenstől függően 100–600 millió vagy 600 millió–1 milliárd forint igényelhető, végül várhatóan 133–200 nyertest hirdetnek.

Érdemes megjegyezni, hogy az induló vállalkozások (startup) kapcsán az Index beszámolt arról, hogy a magyar gazdaság egyik kitörési pontja az egészségiparban lehet, egészen pontosan a MedTech, BioTech, illetve HealthTech területén.

Konkrét példákat is hoztunk:

– A HYD Kft. által forgalmazott deutériumcsökkentett víz különösen hatékonynak bizonyult glioblastoma (agytumor), emlő-, prosztata-, hasnyálmirigy- és tüdőrák esetében. Tudományos vizsgálataik eredményeit több hazai és nemzetközi intézet is visszaigazolta, szilárd tudományos alapot teremtve.

– Bemutattuk az IMS által szabadalmaztatott transztelefonikus EKG-rendszert (TTEKG), amelynek lényege, hogy a mentőautóban vagy háziorvosi rendelőben elvégzett EKG-felvételt azonnal továbbítják egy szakorvosi központba, ahol kardiológus értékeli azt, akár az ország másik feléből is. A rendszer hatékonysága statisztikailag is bizonyított: több mint 50 százalékkal csökkent a szívinfarktusos halálozások aránya azon betegek körében, akiket TTEKG-vel vizsgáltak.

– Az Index mutatta be elsőként a világ első mesterséges intelligenciával támogatott szövetbankját, amely biológiai megoldást jelenthet a kiterjedt porcdefektusok kezelésében. A GenuForm-AI kezdeményezése nemcsak egy új technológiai megoldás, hanem egy olyan orvosi áttörés is, amely alapjaiban változtathatja meg a kiterjedt ízületi felszíni porchiányok kezelését.

Rajthoz állhatnak kkv-k, nagyvállalatok, valamint konzorciumi tagként kutatóintézetek is. Jó példa erre a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft., valamint a BME Építőmérnöki Karhoz tartozó geodéziai tanszék konzorciuma. Pályázatuk arra irányul, hogy a ma még sok terepmunkát igénylő hagyományos vonalszintezési eljárást korszerű űrgeodéziai módszerekkel fejlesszék tovább. Lapunknak Zsilvölgyi Csaba, a társaság ügyvezetője kifejtette: a technológia hatékonyan ötvözi a műholdas helymeghatározás és a földmegfigyelő műholdakkal végzett mérések feldolgozásának eredményeit. Mindez paradigmaváltást tesz lehetővé a nagyberuházások geodéziai feladataiban, hiszen az alappontok mozgásait elhanyagoló korábbi statikus szemléletet a felszínmozgások hatásait is lekövető kinematikus szemlélet válthatja fel. Így az autópályák, vasutak építése és az árvízvédelem is pontosabb és megbízhatóbb magassági adatokra támaszkodhat a jövőben a korszerű űrtechnológia révén.

Izgalmas projektet tartogat ugyanezen a szakterületen, ráadásul Nyugat-Afrikában a Geodéziai és Térképészeti Zrt. Az Index értesülései szerint a vállalat a gambiai kormánnyal tárgyal egy korszerű elektronikus ingatlan-nyilvántartás és több, az ország működését támogató térinformatikai rendszer létrehozásáról. Farkas Bálint ügyvezető elmondta: a fejlesztés része a globális navigációs rendszerek, az úgynevezett GNSS-infrastruktúra kiépítése és egy olyan kutatás-fejlesztési program is, amely a heves esőzések okozta villámárvizek modellezésére, valamint egy valós idejű riasztási rendszer kialakítására irányul. Az innováció célja, hogy a lakosság időben értesüljön a veszélyhelyzetekről, így megelőzhetők legyenek a súlyos természeti katasztrófák.

Forrás a termelés modernizálására

Egy másik pályázat, a GINOP Plusz 2.1.3-24 a kisebb cégek innovációs képességét növeli, összesen 75 milliárd forintos kerettel. A hangsúly a termelési és gyártási folyamatok modernizálásán van – automatizálás, digitalizáció, új technológiák bevezetése. Tömegpályázattal állunk szemben, amit hűen tükröz, hogy a támogatott projektek száma várhatóan 1500 és 3750 darab között alakulhat. Mikro- és kisvállalkozások indulhatnak, csupán egy lezárt üzleti év és három fő foglalkoztatása az előfeltétel. A KTM-nél jelezték: a támogatási kérelmek beadásának harmadik szakasza lezárult, előreláthatólag decemberben nyílik a következő szakasz, amikor megközelítőleg 30 milliárd forint keretösszegre érkezhetnek be pályázatok.

Ki hinné, hogy egy fémmegmunkálással foglalkozó cégnél kardinális jelentősége lehet a mosásnak? Bár a kérdés költői, a Neweld Kft.-nek megvan rá a maga praktikus válasza. „A mosási eljárásunk elavult volt, márpedig ez egy fontos művelet az esztergálás után, a csomagolás előtt” – ismertette Hegedűs Katalin ügyvezető. Mint mondta, az általuk gyártott alkatrészeket főként keményforrasztják vagy hegesztik a vevőik. „Ezek a tevékenységek csak akkor sikerülhetnek jól, ha a két forrasztandó fém alkatrész olaj- és szennyeződésmentes. Az új vegyszeres mosógépünk, amelyet az innovációs pályázat segítségével szereztünk be, lehetővé teszi, hogy a legmagasabb felületi tisztasági elvárásoknak is megfelelhessünk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az elektromos autók alkatrészei ilyen szempontból is nagy kihívást jelentenek. Erős alap, amelyre építhetnek, hogy 2024 után 2025-ben is nulla PPM-et (Part Per Million) értek el, vagyis egyetlen vevői reklamáció sem érkezett kétmillió kiszállított alkatrész után. Hegedűs Katalin újabb mérföldkőként tekint a küszöbön álló IATF tanúsítványra, amely a legfelső polcra helyezheti a céget.

Koplányi Krisztián, az eNET partnere szerint a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat a mikro- és kisvállalkozások számára kiemelten kedvező, hiszen akár a költségek 70 százaléka vissza nem térítendő támogatásként igényelhető. A program szoftverek és eszközök beszerzését támogatja, de fontos, hogy a beruházás folyamatinnovációt is hozzon, vagyis mérhetően javítsa a cég működését. A szakember kiemelte, hogy a pályázat beadásához elengedhetetlen az akkreditált tanácsadó bevonása.

Irány a piac – támogatással

Adu ásznak ígérkezik a KFI-pakliban a GINOP Plusz 2.1.4-25, amely kifejezetten a piacra vitelhez segíti a cégeket, 60 milliárd forintos keretből. Itt a hangsúly azon van, hogy a kidolgozott termékek és szolgáltatások ténylegesen piacra kerülhessenek. Ennek érdekében fejlesztések, eszközbeszerzések, iparjogvédelem és piacra jutási tevékenységek is finanszírozhatók. Azok a kkv-k pályázhatnak erre a felhívásra, amelyek mögött legalább két lezárt üzleti év és tízfős állomány áll.

Ehhez kapcsolódó, izgalmas történetet ír a 2024-ben alapított The Pre Kft. is, amely rövid idő alatt a kozmetikai ipar egyik legígéretesebb szereplője lett. Szabóné Félegyházi Mária rávilágított: a filozófiájuk szerint a szépségápolás és a mentális jóllét kéz a kézben jár, ezért neuroaktív hatóanyagokkal és pszichokozmetikai szemlélettel alkotják meg termékeiket. A vállalatnál állítják: olyan új kategóriát teremtenek, amelynél a kozmetikum nemcsak a bőrt, hanem a lelki egyensúlyt is ápolja – és ezzel tökéletesen illeszkedik a hazai és nemzetközi innovációs trendekhez. Olyan krémmel rukkoltak elő, amely 2025-ben a J.S. Hamilton Poland független laboratóriumban, dermatológiai kontroll mellett, 28 napos használati teszten bizonyította hatékonyságát.

Tudományos hitelességet kölcsönöz, hogy a tesztalanyok 100 százalékban elégedettek voltak a stresszoldó és hangulatjavító hatásokkal, mint ahogy 100 százalékos megerősítést nyert a jobb alvásminőség és az érzelmi komfortérzet is. Továbbá a tesztalanyok 88 százalékos arányban még a ráncok és pigmentfoltok csökkenését is észlelték. Előrebocsátották: kiterjedt kutatás-fejlesztési programokat folytatnak, amelyek célja újabb neuroaktív és pszichokozmetikai formulák kidolgozása. A tudományos eredményekre építve olyan termékek előállításán dolgoznak, amelyek egyszerre nyújtanak bőrre gyakorolt és idegrendszeri előnyöket. A közeljövőben több innovatív készítmény bevezetése is várható, amelyek tovább erősítik a The Pre Kft. szerepét a nemzetközi kozmetikai trendek alakításában.

„A GINOP Plusz 2.1.4-25 pályázat kiemelkedő lehetőség azoknak a cégeknek, amelyek fejlesztéseik eredményével elérték a prototípusszintet, és piacra kívánják vinni terméküket vagy technológiájukat” – mutatott rá Koplányi Krisztián. Az eNET partnere kifejtette: a program különösen a digitalizáció, a zöldgazdaság és az egészségügy területén nyújt támogatást, és segít a költséges K+F-tevékenységek finanszírozásában. A pályázatok szakmai része komplex feladat, hiszen egyszerre kell figyelembe venni a technológiát, a projekt időbeliségét, a pénzügyi kereteket, a kockázatokat és a piaci lehetőségeket.

További szemléletes példa, afféle best practice, a Vettrade Kft. sztorija: a cég Pásztón valósítja meg új, több mint 1 milliárd forint értékű beruházását, amelynek keretében korszerű gyártó üzem és logisztikai központ épül a saját fejlesztésű állatgyógyászati készítmények előállítására. Bokor Apor állatorvos elmondta: a projekt K+F-pályázat bevonásával valósul meg, amely lehetőséget biztosít innovatív termékcsaládok kifejlesztésére és gyártására. Az új készítmények a hialuronsav, gyógynövényi kivonatok és a bőrön lévő baktériumflóra egyedi kombinációjára épülnek, és célzottan támogatják a sebgyógyulást, valamint a fül-, szem- és szájüregben kialakuló sérülések regenerációját. „Fejlesztéseink célja, hogy hozzájáruljunk a magyar állatgyógyászati szektor nemzetközi versenyképességéhez, valamint magas hozzáadott értékű, tudományosan megalapozott készítményeket biztosítsunk a szakemberek és a kisállattartók számára” – tette hozzá a szakember.

Innováció az energetikában

A GINOP Plusz konstrukciói mellett az energetikai szektor számára is nyílik lehetőség: indul ugyanis állami finanszírozási háttérrel a 2025-EM-1.1.1-EKFI pályázat. A cél, hogy a hazai energiaszektorban szülessenek olyan fejlesztések, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegesség 2050-es eléréséhez és a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez. A felhívás a korai fázisú – TRL3 ötletszinttől induló – energetikai K+F-projekteket ösztönzi. Nem a méret a lényeg, ugyanis önállóan mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt pályázhatnak, de opció a konzorciumi részvétel is. Ehhez kell legfeljebb három tag, ahol a vezető egy vállalat, a tagok pedig vállalkozások, kutatóhelyek vagy felsőoktatási intézmények.

Az elmélet után a gyakorlatra fordulva Prohászka Zsolt, a Stonewood Kft. ügyvezetője az Indexnek azt mondta: „A hazai fűrészüzemekben megkezdődött a több évtizede használt gépparkok kiváltása korszerű, nagy teljesítményű rendszerekkel.” Figyelmeztetett, hogy az új technológiák nemcsak a termelési kapacitást növelik, hanem az energiahatékonyságot is javítják, akár 30-40 százalékos fogyasztáscsökkentést tesznek lehetővé. Automatizált anyagmozgatás, intelligens vezérlés és digitális adatgyűjtés révén kevesebb kezelőre van szükség, miközben a készáru minősége egyenletesen magas szinten marad. Prohászka Zsolt kiemelte: az új rendszerek lézerszkennerek és szoftveres algoritmusok segítségével optimalizálják a vágást, minimalizálva az anyagveszteséget, így a magyar faipar versenyképesebbé válik a nemzetközi piacon.

Az energiatakarékosság és a környezetvédelem ma már nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági érdek is – ezt bizonyítja az Egrokorr Festékipari Zrt. legújabb fejlesztése. A magyar tulajdonú cég – amely az ország egyetlen porlakkgyártója – olyan új, hőre keményedő festékeket fejleszt, amelyek alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb idő alatt is beégethetők. Egry Csaba vezérigazgató elmagyarázta: az innováció célja egyszerű, mégis áttörő, kevesebb energia, kisebb kibocsátás, nagyobb hatékonyság. Érdemes tudni, hogy a porlakk-technológia egy alapvetően környezetbarát festési eljárás: a festék nem tartalmaz oldószert, így nincs károsanyag-kibocsátás, a szórási veszteség pedig újrahasznosítható.

Az Egrokorr most még tovább lép: fejlesztésükkel akár 20-30 százalékkal is csökkenthető az ipari kemencék energiafogyasztása, miközben a festett termékek tartóssága és megjelenése változatlan marad. A fejlesztés nemcsak a termelés energiaigényét csökkenti, hanem az utólagos hűtési szükségletet is, így duplán zöld megoldást kínál. Ráadásul a vállalat a gyártás során keletkező porlakkhulladék újrafeldolgozását is vizsgálja, így teljesen körforgásos rendszert alakítana ki. Az Egrokorr Zrt. projektje így egyszerre szolgálja a környezetvédelmi célokat és a versenyképes zöldgazdaság építését – jó példája annak, hogyan válhat a magyar ipar a fenntartható jövő egyik motorjává.

Ami a big picture-t illeti, Dávid Alíz, a Dessewffy, Dávid, Felsmann és Társaik CEE Attorneys Ügyvédi Iroda vezető partnere jelezte: „A kutatás-fejlesztés nem minden innovációval azonos: csak az számít annak, ami újszerű, módszeres, tudományos vagy műszaki bizonytalanságot old fel, és reprodukálható eredményt ad. A téves besorolás súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járhat, ezért kulcsfontosságú a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szakértői minősítése.”

Összességében a most meghirdetett pályázatok a vállalkozások széles körének nyújtanak lehetőséget – legyen szó az első kutatási lépésekről, a termelési folyamatok hatékonyabbá tételéről vagy éppen egy új termék piacra viteléről.